„Az MCT zsírok könnyen felszívódnak, metabolizálódnak s a metabolizáció növelésével elősegítik a hosszú szénláncú zsírsavak elégését is. Az MCT zsírok egyik legjobb forrása a kókuszolaj. Napi 1–2 evőkanálnyi mennyiség már hatásos lehet.”

miakokuszkokusztitkaolajkemiamirejofozesreceptekfogyasharcszepsegkutatastropus2#tetejemese#tetejetermekgyiksikertori


Partnerünk:
Menük.hu - Éttermek napi menüinek keresőportálja
Horacsek Márta, Greiner Erika és Lukács Éva (JOKK OÉTI),
‘Étrendkiegészítők a Fogyókúrában’, Új Diéta – A Magyar Dietetikusok Lapja, 2002, 4.szám
Kókuszdiéta Kókuszolaj
Az 1940-es években az amerikai farmerek az akkor még Amerikában olcsón beszerezhető kókuszolajjal próbálták felhizlalni sertéseiket. A hízókúra nem vált be: a disznók ahelyett, hogy hízásnak indultak volna, fogyni kezdtek, majd kifejezetten arányossá, szálkássá váltak. Így a farmerek abbahagyták a kókuszolaj adagolását és áttértek a kukorica-, valamint szójaolajra. Ezek hatására a malacok gyorsan kezdték felszedni a profittermelő kilókat.*

A kókuszdiéta egyre nagyobb teret hódít. A kókuszdiéta közismert híve például Jennifer Aniston vagy maga az Angol Nemzeti Rögbicsapat. De vajon mi az alapja ennek az új szenzációnak? Az alábbiakban megismerheti a kókuszdiéta három alappillérét.

1. „A kókuszolaj energiává alakul és nem zsírpárnává!”
A kókuszolaj zsírsavjai szerkezetüket tekintve alapvetően különböznek a többi étkezési olaj zsírsavjaitól. Az étkezési olajak általában hosszú szénláncú zsírsavakból tevődnek össze. A hosszú szénláncú zsírsavak emésztése bonyolult folyamat a szervezet számára. A hosszú szénláncú zsírsavak a májból a véráramon keresztül áramolnak tovább, és lipoproteinek formájában tárolódnak a szervezetben. Ezek a kellemetlen zsírpárnáink alkotóelemei.

A kókuszolajat ezzel ellentétben főként közepes szénláncú zsírsavak alkotják. Ezek a vékonybélből közvetlenül felszívódnak, így nem vesznek részt a zsíranyagcserében. Ehelyett közvetlenül felhasználódnak a harántcsíkolt izmokban (a mozgást végző vázizmok), így a hosszú szénláncú zsírsavakkal ellentétben nem rakódnak le zsírpárnaként. A szénhidrátokhoz hasonlóan azonnali energiaforrásként szolgálnak. Fontos különbség azonban a szénhidrátokhoz képest, hogy a közepes szénláncú zsírsavak nem okoznak ugrásszerű emelkedést a vércukor szintjében. Így ez az energiaforrás akár cukorbetegek számára is teljesen biztonságos. A kókuszolaj ezért nagyszerű energiaforrás lehet a versenyszerűen sportolóknak is. Az Angol Nemzeti Rögbi csapat is alkalmazza teljesítménynövelő szerként.

2. „Egyen zsírt, és fogyjon!”
A közepes szénláncú zsírsavak másik fogyást ösztönző tulajdonsága, hogy fokozzák a pajzsmirigyműködést, ezáltal gyorsítják az anyagcserét. Vagyis szervezetünk az energiát gyorsabban égeti el, ami szintén súlycsökkenést eredményez. A megemelkedett anyagcsereszint következtében a közepes szénláncú zsírok fogyasztása következtében a test a hosszú szénláncú zsírokat is hatékonyabban égeti el. A kókuszolaj tehát táplálék-kiegészítőként fogyasztva már napi 1-2 kanál esetén is gyorsítja anyagcserénket – és ezáltal segíti a súlycsökkenést.

3. „Zsírszegény zsír”
A kókuszolaj harmadik „fogyasztói” előnye, hogy grammonként kevesebb kalóriát tartalmaz a többi olajnál. Míg a szokványos étkezési olajak energiatartalma kb. 9 kcal/g, addig a kókuszolaj grammonként körülbelül 10%-kal kevesebb kalóriát tartalmaz. Így ha ételeink elkészítéséhez kókuszolajat használunk, eleve alacsonyabb lesz a kalória-bevitelünk.

* Encyclopedia Britannica Book of the Year, 1946.



Kapcsolat Iratkozzon fel hírlevelünkre
Küldje el történetét Ajánljon ismerősének Referenciák


Website copyright © 2008 indo-selera kft. Minden jog fenntartva.