Mi a különbség a kókuszolaj és a kókuszzsír között?

Hogyan tudom megkülönböztetni a finomított kókuszolajat a hidegen sajtolt kókuszolajtól?

Létezik-e extra szűz kókuszolaj?

Igaz-e, hogy minél magasabb a kókuszolaj laurinsav tartalma, annál jobb minőségű az olaj?

Mire jók a kókuszolaj kapszulák?

Hogyan készül a hidegen sajtolt, és a szűz kókuszolaj?

Ajánlott-e a kókuszolaj használata mellett más olajokat/zsírokat fogyasztani?

Igaz-e, hogy a hidegen sajtolt kókuszolajat gőzölik?

Mit kell tudni az Omega3 és Omega6 zsírsavakról?

Mi a különbség a kókuszolaj és a kókuszzsír között?
Ugyanarról a dologról van szó, míg a kókuszolaj folyékony halmazállapotra utal addig a kókuszzsír szilárdra. A kókuszolaj származási helyén, illetve kinyerésekor folyékony, honlapomon ezért használom a kókuszolaj kifejezést. Egyébként a természetes kókuszolaj 24C-on kezd megdermedni, tehát Európában nyár kivételével általában szilárd halmazállapotú.

Hogyan tudom megkülönböztetni a finomított kókuszolajat a hidegen sajtolt kókuszolajtól?
A hidegen sajtolt kókuszolaj kellemes kókuszillatú és kissé kókusz ízű. Illata és aromája egyeseket a Bounty csokiéra emlékeztet. A finomított kókuszolaj ezzel szemben szagtalan és íztelen.
A hidegen sajtolt kókuszolaj természetes olvadáspontja 24°C. Ennél alacsonyabb hőmérsékleten a kókuszolaj halmazállapota szilárd, kemény, kinézete zsírra emlékeztet. A hidrogénezett olajok esetén a 24°C-os fagyáspont feljebb tolódhat, vagyis az olaj már 25°, 26°C-on is megszilárdulhat. A finomított kókuszolaj folyékony állapotban világossárgás színű, míg a hidegen sajtolt átlátszó, mint a tiszta forrásvíz.
A hidegen sajtolt kókuszolajat természetes állagánál fogva szívesen fogyasztja az ember akár önmagában és keni bőrére is –természetéből sugárzik az egészségre gyakorolt pozitív hatása. A természetes kókuszolaj a konyhai „sütés-főzés” polca mellett meghódítja a vitaminok polcát, illetve pipereasztalunkat is, míg finomított verziója valószínűleg marad a konyhában… Noha a finomított kókuszolaj még mindig messzemenően jobb választás sütéshez-főzéshez, mint bármely más hagyományos növényi olaj.

Létezik-e extra szűz kókuszolaj?
Nem létezik. Eddig a hivatalos elnevezéseknek megfelelően csak extra szűz olíva olaj létezik, melynek meghatározása a Magyar Élelmiszer Könyv szerint a következő:
„Az extra szűz oliva olaj olyan szűz oliva olaj, melynek az oleinsavra vetített savtartalma nem magasabb a 0.8g/100g-os értéknél, és melynek egyéb tulajdonságai is megfelelnek az erre a kategóriára lefektetett követelményeknek.”
Tehát az oliva ipar létrehozott egy külön kategóriát bizonyos kritériumoknak megfelelő oliva olajak számára – ám ezt az elnevezést csak oliva olajakra alkalmazzák. „Extraszűz kókuszolaj” kategória nem létezik. Ha bizonyos termékeknél használják is, e kifejezés sem tudományos, sem minőségi szempontból nem meglapozott – csupán marketingfogás.

Igaz-e, hogy minél magasabb a kókuszolaj laurinsav tartalma, annál jobb minőségű az olaj?
Nem igaz. A normál körülmények között, vegyszermentesen termesztett kókuszdiókból nyert kókuszolaj laurinsav tartalma általában 42-50%között mozog. Az ennél több laurinsavat tartalmazó olajoknál valószínűleg valamilyen trükköt alkalmaztak, hogy megtévesszék a vásárlókat; például: hevítéssel csökkentették a többi természetes összetevő mennyiségét, ezáltal százalékosan megemelve a laurinsav szintjét. Ugyanakkor a többi fontos összetevő hiánya miatt ez a fajta kezelt olaj nem olyan élettani hatású, mint az eredeti. Vagyis előfordulhat, hogy egyes finomított kókuszolajak laurinsav tartalma magasabb a hidegen sajtolt kókuszolajénál. Kerülje az ilyen módon manipulált olajokat!

Mire jók a kókuszolaj kapszulák?
Néhány gyártó forgalmaz kókuszolaj kapszulákat. A természetes kókuszolajból, ha táplálék-kiegészítőként napi rendszerességgel fogyasztjuk, a javasolt napi adag két evőkanál (14g). Ehhez rengeteg kapszulát kellene lenyelnünk, mivel egy átlagos kapszula súlya 1g… Valószínűleg több zselatint fogyasztanánk, mint kókuszolajat…

Hogyan készül a hidegen sajtolt, és a szűz kókuszolaj?

Tradicionális kókusztej sajtolás Szumátrán

A kémiailag kezelt és esetleg hidrogenizált finomított olajjal ellentétben a természetes kókuszolajat hidegen sajtolják ki a kókuszdióból. Szintén fontos, hogy míg a finomított kókuszolaj szárított kókuszból, ún. „koprából” készül, addig a szűz és a hidegen sajtolt kókuszolajat friss kókuszdióból nyerik ki. A természetes kókuszolajhoz használt kókusz öreg, már kemény húsú kókusz (ami Magyarországon a boltokban kapható), nem pedig zsenge kókusz.
A kókuszból többféle módon is nyerhető olaj. Ehhez először lereszelik a kókuszdiót, majd a friss kókuszreszelékből géppel vagy kézzel kókusztejet sajtolnak, amelynek zsírtartalma kb. 25 százalék. A kókusztejből a tradicionális eljárás során ülepítéssel nyerik a kókuszolajat.Ezt követően három féle módon különíthető el az ülepített olaj a maradék víztől: enyhe hevítéssel - ezesetben szűz kókuszolajról beszélünk, fermentációval - amely során baktériumot alkalmaznak, illetve szűréssel - amikor addig szűrik az olajat, míg csak a szín tiszta hidegen sajtolt olaj marad meg. Az utóbbi esetben beszélünk hidegen sajtolt kókuszolajról.

Ajánlott-e a kókuszolaj használata mellett más olajokat/zsírokat fogyasztani?
Igen. A kókuszolaj nem tartalmaz Omega3 zsírsavat, és csak minimális mennyiségben van benne Omega6 zsírsav. Ezért javasolt mellette olyan táplálékokat is fogyasztani, amelyek megfelelő arányban tartalmazzák eme esszenciális zsírsavakat, melyek előállítására az emberi szervezet önmagában nem képes.

Igaz-e, hogy a hidegen sajtolt kókuszolajat gőzölik?
Nem igaz, mint ahogy azt a hidegen sajtolt elnevezés, illetve a Magyar Élelmiszer Könyv hivatalos definíciója egyaránt világosan jelzik, a hidegen sajtolt kókuszolaj semmilyen nemű hőkezelésen nem eshet át. Beleértve a gőzölést, hevítést, hidrogénezést, stb. Ha a természetes olaj enyhe hevítésen esett át, az elnevezése "szűz kókuszolaj" lesz, amely a hevítés következtében kevesebb értékes tápanyagot tartalmaz a hidegen sajtoltnál, ám még mindig jóval magasabb rendű, mint a finomított kókuszolaj.

Mit kell tudni az Omega3 és Omega6 zsírsavakról?
Ezek az esszenciális zsírsavak megvannak mindennapi táplálékainkban (pl. marhahús, hal, dió, avokádó) és nem szorulunk belőlük koncentrált bevitelre. Viszont fogyasztásuknál ügyelnünk kell az Ω3 és Ω6 zsírsavak aránya. Az ősi emberi étrendben e két zsírsav aránya 1:1 volt valaha, és ma is ez lenne az ideális érték.
Sajnos a modern – bizonyos Ω6 zsírsavakban gazdag olajakon alapuló – étrend hatására ez az arány rendkívül eltorzult. Egy átlagos modern étrendben az Ω3 és Ω6 aránya 1:20-1:50. Ennek rendkívül káros következményei lehetnek egészségünkre.
Ezért fontos hangsúlyozni, hogy ne törekedjünk minél több omega zsírsav fogyasztására, hanem próbáljuk meg a két esszenciális zsírsav arányát 1:1 közelire beállítani.
Mivel étrendünk bizonyára gazdag Ω6 zsírsavakban, kerüljük az Ω 6-ban gazdag olajakat, mint pl. a napraforgóolaj és a kukoricaolaj – főként messziről kerüljük a „mindenfélével” dúsított transzzsírt (margarint). Próbáljunk meg étrendünkbe olyan olajakat beépíteni, amelyeknél a két zsírsav aránya nem billen nagy mértékben az Ω6 zsírsavak felé , mint pl. a repceolaj esetén (1:2), vagy olyanokat, amelyekben több az omega 3 zsírsav, mint pl. a lenmagolajban (3:1).
Természetesen ezekből az olajokból is válasszunk vegyszer nélkül előállított hidegen sajtolt alternatívát. Mivel ezek az olajak hajlamosak az oxidációra, fogyasztásukat csak hidegen ajánljuk. Soha ne hevítsük ezeket az olajakat, és tároljuk őket sötét, hűvös helyen (lehetőség szerint sötét üvegben a hűtőben)!
Ha többet kíván megtudni az egyes olajok zsírsavösszetételéről, tanulmányozza át ide vonatkozó táblázatunkat.