A kókuszolaj 92%-ban telített zsírsavakból áll. A kókuszolaj gazdag az anyatejben is megtalálható laurinsavban.

A zsírok egészségre gyakorolt hatását telítettségük, szénláncuk hossza, valamint az oxidációra és a szabadgyök-képzésre való hajlamuk határozza meg.A kókuszolaj csodálatos hatásának oka az olaj szerkezetében és összetételében keresendő.

Telített zsír
Mivel a kókuszolaj 92%-ban telített, a többi olajjal ellentétben rendkívüli mértékben ellenáll a hő illetve fény következtében létrejövő oxidációnak. A telített zsírsavak nem képeznek sejt-károsító szabadgyököket, és a sejtekben kárt tevő (rákkeltő) transz-zsírt. Ebből kifolyólag bőrünkön alkalmazva a kókuszolaj lassítja sejtjeink öregedését, és főzéshez is nyugodt szívvel használhatjuk.

A telített (és telítetlen) zsírsavaknak több fajtája van. A kókuszolajban található telített zsírsavak alapvetően különböznek például a vajban vagy disznózsírban található zsírsavaktól.

MCT zsírokban gazdag
A kókuszolaj rendkívül gazdag az úgynevezett közepes szénláncú zsírsavakban, amelyek egészségünkre gyakorolt pozitív hatásai már régóta ismertek voltak az orvostudomány számára, ám az újabb kutatások egyre nagyobb távlatokat tárnak fel.Ezek a zsírsavak amellett, hogy természetes vírus- baktérium- gomba- és élősködő ölő tulajdonsággal bírnak, felgyorsítják anyagcserénket is, így rendkívül jótékonyak szervezetünk számára.

A közepes szénláncú zsírsavak közül a kókuszolaj 50%-ban tartalmazza azt a laurin savat, amely az anyatejben is megtalálható, és amely védi az újszülöttet a kórokozókkal szemben. A kókuszolajat ezért gyakran keverik csecsemő tápszerekbe. A kókuszolaj fogyasztása a felnőtt szervezet ellenálló képességét hasonlóan erősíti. A kókuszolaj a leggazdagabb természetes laurinsav-forrás.
A kókuszolaj antioxidáns E vitaminban is gazdag.



A zsírok szerkezetéről és összetételéről az „Olajak Kémiája” című oldalon olvashat bővebben.